Az illemszabályok egyre liberálisabbak, ma már nehéz elképzelni, hogy egykoron egy nőnek lehetetlen volt az utcán beszélgetnie a barátnőjével. Egy hölgynek csirkecombot kínálni pedig egyenlő volt a szándékos sértegetéssel.
Hiszünk abban, hogy a jó modor csak arra szolgál, hogy felemelje azt, aki kiállítja, de néha az etikett szabályai zavarba hoznak minket. Mint például ezek.
Ókor
- Az ókori görögöknél bevett szokás volt, hogy a saját tekintetüket kontrollálniuk kellett – határozottnak és előre irányulónak kellett lennie. Elképzeléseik szerint csak az őrültek vagy kétségbeesettek forgatták a szemüket, míg az árulók hunyorogtak.
- Az ókori Görögországban, majd később Rómában is gyakori volt, hogy az ember az oldalán fekve lakomázott. Ezeket az összejöveteleket szimpóziumoknak nevezték, és a tiszteletreméltó polgároknak kötelező volt részt venni rajtuk, mert a lakomák szorosan kapcsolódtak a polgártársak politikai egységének eszméjéhez.
- Udvariasnak tartották, ha valaki jól tudott kottaboszon játszani. A kottabos egy pontossági verseny, amelynek lényege, hogy a borospohár (kylix) tartalmát felhörpintik egészen az utolsó kortyig, amelyet aztán – a pohárból vagy a szájból – egy meghatározott célba kellett eljuttatni.Az italnak a legmeredekebb röppályán kellett repülnie, nem szabadott elszállnia a cél mellett, és amikor eltalálta, határozott hangot kellett adnia.
- A görögökkel ellentétben a rómaiak a kockát dobták. Aki a legjobb eredményt érte el, az lett a lakoma vezetője, pontosabban ő találta ki a vendégek számára a feladatokat, amelyekkel szórakoztatni lehetett a közönséget.
A középkor
- A történelem egyik változata szerint a középkorból származik a poharak egymás mellé állításának és koccintásának hagyománya – az ivópoharat egy másik ivópohárral ütögetve az emberek kiűzhették a démonokat, amelyek a legenda szerint a szájon keresztül jutottak be az ember belsejébe. Ugyanebből az okból kifolyólag ásításkor el kellett takarni a szájat.
- Perzsiában az azonos osztályba tartozó férfiak szájon csókkal üdvözölték egymást. A társadalmi ranglétrán egy lépéssel lejjebb állókat pedig arcon csókolták.
- A XII. században kezdtek megjelenni az evőeszközök. A villákat nem használták, mert a sátán eszközének tartották.
- A középkori Franciaországban az emberek az asztalterítővel törölték meg a kezüket, és a levest egyenesen a tálból itták.
- A középkorban lett hagyomány, hogy evés előtt kezet kell mosni. Szó szerint minden az evés előtti mosakodásról szólt – az emberek közvetlenül az asztalnál öblítették le a kezüket a szolgák által odahozott vízzel. Ugyanakkor az ujjakat közvetlenül a ruhákhoz törölték, miután valaki kifújta az orrát.
A viktoriánus korszak
- A viktoriánus korszakban az úszóruhák nagyon szerények voltak, de nem tartották helyénvalónak, ha az ellenkező neműek ilyesmiben látták őket, ezért speciális öltözőgépeket kellett készíteni. A teljesen felöltözött személy beszállt egy ilyen kocsiba a parton, átöltözött, majd a kocsit leeresztették a vízbe, és megfordították, hogy senki ne láthassa az úszót. Ráadásul a férfiak és a nők gyakran külön területen úsztak.
- Egy hajadon lány nem mehetett ki egyedül az utcára. Az is lehetetlen volt, hogy megálljon néhány szót váltani egy véletlenül elhaladó barátnőjével. Még az is tilos volt, hogy hátrafordítsa a fejét, hogy ránézzen a barátnőjére.
- A különböző nemű szerzőktől származó könyvek általában különböző polcokon voltak elhelyezve. Kivételt képezett, ha a szerzők házasok voltak.
- Terhesség alatt egy nőnek nem volt szabad nyilvánosan megjelennie. A viktoriánus korszaknak köszönhetően jelent meg az „érdekes állapotban” kifejezés.
A császári Oroszország
- Oroszországban I. Péter kezdett különös figyelmet fordítani az etikettre. Rendeletére a ki nem mondott viselkedési szabályok egy részét külön könyvben írták le. Tilos volt például hegyes orrú csizmát viselni az esküvőn, mert az tönkretehette a nők ruháját.
- A 18. században teljesen normális volt, hogy az emberek nyilvánosan könnyítettek magukon. A férfiak csak elfordultak a sarokba, a nők pedig bolyhos ruhát viseltek, hogy senki ne vegyen észre semmit. II. Katalin például egy hordozható ládán ülve fogadta a követeket. A széles szoknyák miatt ez nem volt látható. Ugyanígy a hölgyek a bálokon egy különleges eszközt – bourdaloue-t – használtak. Szentpéterváron a 19. század végéig nem voltak nyilvános illemhelyek.
- A „Hogyan viselkedjünk a társaságban” című könyv 1889-ben jelent meg. Ebben nem volt ajánlott „a jelenlévők orra előtt gyertyát eloltani”.
- Az is benne volt, hogy „piros és zöld vagy rózsaszín és sárga egyidejű viselése a jó ízlés minden elvének megsértését jelenti”.
- A fiatal nőknek azt mondták, hogy hajnali 1 óra körül feküdjenek le, és előtte végig kellett olvasniuk egy francia regényt. Elalváskor nem volt szabad semmi szomorúra, kellemetlenre vagy nehézre gondolniuk, különösen nem olyasmire, ami gyilkosokkal, koldusokkal, egerekkel, pókokkal, szellemekkel, árvákkal, szörnyű betegségekkel vagy tűzzel kapcsolatos.
Gondolod, hogy a modern társadalomban szigorú etikettszabályokra van szükség?
