Mikor egy chicagói apa elment az 1 éves kislányáért a bölcsődébe, pánikba esett, miután látta, hogy a hely zárva van. Azonnal hívta a 911-et, mert hallotta, hogy a kislánya bent sír egy bezárt ajtó mögött.
Sok szülő számára nyugtalanító lehet, ha gyermekét egy bölcsődében hagyja, mert a legtöbbjük számára ez az első alkalom, hogy egyedül hagyja gyermekét. A szülők mindig megbízható embereket keresnek.
A jó vélemények és a személyes ajánlások segítenek eldönteni, hogy melyik bölcsőde megbízható. Bizonyos esetekben a dolgok még akkor is rosszul alakulhatnak, ha a szülő hónapokig tartó kutatás után választja ki a helyet. A mai történetben szereplő család is hasonlót élt át.
SOKKOLÓ FELISMERÉS
Cornelius Jones rutinja szerint elindult a lánya bölcsődéje felé, hogy felvegye őt. Úgy tervezte, hogy 15 perccel zárás előtt érkezik. Nem is sejtette, hogy mi vár rá a célállomáson.
Jones megdöbbenve látta, hogy a főkapu zárva van. A lámpák le voltak kapcsolva, és úgy tűnt, hogy a személyzet tagjai elhagyták az épületet. Becsöngetett és kopogott az ajtón, de senki sem válaszolt. Még az ovit is felhívta, de nem kapott választ.
Jones pánikba esett, és hívta a 911-et, mert hallotta, hogy Journee sír a zárt ajtó mögött. Kizárt, hogy be tudott volna menni az intézménybe, mielőtt a segítség megérkezik. A szíve kihagyott egy ütemet, miután meghallotta egyéves kislánya sírását.
SEGÍTSÉGRE VÁRVA
A szerencsétlen eset a chicagói All Things Are Possible For Kids napközi otthonban történt. A rendőrség kiérkezésére való várakozás Jones élete leghosszabb perceinek tűnt. Elmondta:
„Megrémültem, és fájt is, mert tudtam, hogy ott van bent a sötétben, és nem tudtam odamenni hozzá.”
Jones megkönnyebbült, mikor a rendőrség és a tűzoltók megérkeztek, de eltartott egy ideig, amíg láthatta a lányát. Miközben a tűzoltók azon dolgoztak, hogy kinyissák az ajtót, Jones elővette a telefonját, és rögzítette az egész folyamatot.
A BEZÁRT AJTÓ
Szerencsére feltörték az ajtót, és berohantak a sötét óvodába. Mindenki hallotta Journee sírását, de senki sem látta őt. Jones visszaemlékezett:
„Az egyik rendőr balra villantotta a lámpát, majd jobbra, és ekkor láttam, hogy sírva kúszik felénk, és a szívem egyszerűen összeesett.”
Journee félt a sötétben, miután az óvoda dolgozói bezárták őt oda. A kislány csak azután tudott megnyugodni, hogy édesapja megölelte. Jones azt mondta, hogy a szíve „összeesett”, de örült, hogy Journee-nak nem esett baja.
RÉMÁLOM
Journee édesanyja, Quanesha Borum azután érkezett az óvodába, hogy a tűzoltók betörték az ajtót. Dühöngött és válaszokat követelt.
Borum szerint a bölcsőde igazgatója arról tájékoztatta őt, hogy az egyik alkalmazott lefektette Journee-t aludni, majd később azt mondta az igazgatónak, hogy az összes gyereket hazavitték. Borum kijelentette:
„Ha az én dolgom az, hogy ide jövök, és beírom ki vitte el a kislányt, akkor miért nem ellenőrizték a listát, mielőtt elmentek?”
„BABÁNAK NÉZTÉK”
Jones szerint az alkalmazottak azt mondták, hogy az óvoda nem volt üres, és az épület hátsó részében voltak. Borum azonban elárulta, mit mondott a bölcsőde igazgatója, miközben bocsánatot kért tőle:
„Azt mondta, hogy azt hitték, Journee egy baba, de ő nem olyan kicsi, hogy baba legyen, szóval ez gyatra kifogás.”
Borum úgy vélte, hogy a bölcsődét be kellene záratni, mert a személyzet veszélyben hagyhatja a gyerekeket. Meglepte, hogy senki sem nézte át a gyerekek ellenőrző listáját, mielőtt lekapcsolták volna a villanyt és bezárták volna a helyet.
Bár Journee-t biztonságban megmentették, és jól van, a szülei úgy döntöttek, hogy nem hagyják a bölcsődében. A sajnálatos eset megtörte a bizalmukat. Azt mondták, nem bízhatnak abban, hogy a bölcsődék vigyáznak a lányukra.
Ön mit tenne, ha a gyermekét bezárnák és egyedül hagynák egy sötét helyen? Ön szerint a bölcsődei dolgozóknak vállalniuk kellene a felelősséget?