Jimmy társa és legjobb barátja, Joe nemrég kómába esett egy műtét után. Jimmy mindennap elvitte társa lányát, Alice-t az óvodába. Egy nap, az óvodába menet a síró Alice könnyei megvilágosodást adtak mind Jimmy, mind a kislány számára.
Jimmy elkötelezett, jószívű rendőr volt, aki imádta a gyerekeket. Sajnos épp nehéz időket élt át.
Ő és felesége külön éltek, ami Jimmy számára nehéz volt, mert ez azt jelentette, hogy nem láthatta a fiát. A felesége azért döntött úgy, hogy elválik Jimmytől, mert Ő nem volt hajlandó komolyan venni az egészségét, annak ellenére, hogy túlsúlyos volt, és több időt töltött a barátaival, mint a családjával.
Jimmy partnere, Joe nemrég kómába esett. Jimmy és Joe már tíz éve szolgáltak együtt a rendőrségnél, és több voltak, mint társak; legjobb barátok voltak.
Ezért Jimmy beleegyezett, hogy naponta elviszi Joe lányát, Alice-t az óvodába és vissza, amíg Joe jobban nem lesz. Jimmy nagyra értékelte az időt, amit Alice-szel tölthetett. A lány a fiéra emlékeztette őt.
Egy nap Jimmy épp úton volt, hogy Alice-t elvigye az óvodába. Alice nagyon vidám és szókimondó gyerek volt, emellett imádta Jimmy társaságát. Jimmy jól tudott bánni a gyerekekkel. Azon a reggelen azonban Alice nem volt a szokásos, vidám énje.
„Alice… Minden rendben?” kérdezte Jimmy. Alice nem szólt semmit, csak a fejét rázta.
„Elmondanád Jimmy bácsinak, hogy mi a baj?”
„Apák napja… Ma apák napja van az iskolában, és beszélnem kell az apámról” – mondta Alice halkan, és sírni kezdett.
„Jaj, ne, kicsim. Szomorú vagy emiatt?” Kérdezte óvatosan, átölelve a kislányt, próbálta vigasztalni.
„Egy kicsit” – mondta Alice, és letörölte a könnyeit.
„Ne légy szomorú, angyalom. Bár apukád ma nem tud itt lenni, a második apukád itt van, és itt lesz” – mondta Jimmy.
„Második apa?” kérdezte Alice reménykedő mosollyal.
„Igen, itt van neked az apukád és én! Nagyon különleges lány vagy, mi?!” Jimmy örült, hogy Alice újra mosolyog.
„Igen, az vagyok. A második apám… Ez jól hangzik” – zárta le Alice, és visszatért vidám önmagához.
Aznap Jimmy ott maradt, hogy megnézze az apák napi előadást, amit Alice és az osztálytársai tartottak. Jimmy hihetetlenül meghatódott, amikor Alice felment a színpadra, hogy elénekeljen egy dalt, amelyet a beteg apjának, valamint a „második apjának” dedikált.
Jimmy könnyes szemmel figyelte Alice előadását. Abban a pillanatban eszébe jutott a fia, és rájött, mennyire hiányzik a családja.
Ahogy befejezte a dalát, zárszavakat intézett Jimmyhez. „Köszönöm, hogy te voltál a második apám, Jimmy bácsi. Csodálatos vagy” – zárta a lány, mielőtt a közönség tapsban tört ki.
Az ünneplés után Jimmy hazavitte Alice-t, és az első dolga az volt, hogy elment a konditerembe.
Attól a naptól kezdve minden nap a konditeremben volt. Alice szavai arra késztették, hogy kezébe vegye a saját életét, és visszaszerezze a családját, amelyet elvesztett. Alice ráébresztette arra, hogy milyen örömöket veszített el a családja nélkül.
Néhány hónap elteltével Jimmy élete legjobb formájában volt. A felesége látta, hogy Jimmy milyen erőfeszítéseket tesz az egészsége érdekében, és végül sikerült meggyőznie, hogy újra megpróbálják.
Alice apja, Joe csodával határos módon felébredt a kómából. Alice és Joe többi családtagja teljesen boldog volt, hogy újra velük lehetett. Jimmy teljesen hitetlenkedve fogadta az események fordulatát.
Legjobb barátja és társa felépült, és a családja is helyreállt.
Joe elhatározta, hogy az egyik első dolog, amit most, hogy felébredt a kómából, meg akar tenni, hogy együtt vacsorázik Jimmy családjával, hogy hálát adjon tetteiért. De nem akármilyen vacsorát akart, hanem valami különlegeset kedves barátjának és társának.
Ezért Jimmy egy meglepetés karácsonyi partit tervezett. Beöltözött Mikulásnak, és megkérte feleségét, hogy készítsen vacsorát mindkét család számára. Joe felesége meggyőzte Jimmyt és családját, hogy Joe-nak üzleti ügyei vannak, és csak később csatlakozni hozzájuk.
Jimmy értetlenül és szomorúan vette tudomásul, hogy barátja nincs ott. Régóta várt arra, hogy együtt ünnepelhessenek a családjukkal, ahogyan régen szoktak.
Ekkor Joe Mikulás-jelmezbe bújva sétált be egy ajándékokkal teli zsákkal.
„Ho-ho-ho! Boldog karácsonyt!!!” – kiáltotta.
Mindenki teljesen el volt ragadtatva. Joe mindenkinek gyönyörű ajándékokat vett. A legjobbat a végére tartogatta: egy drága órát adott a partnerének, és megköszönte neki mindazt, amit a családjukért tett.
Később Joe felesége elmagyarázta Jimmynek, hogy Joe valójában eladta az autóját, hogy megvehesse nekik az ajándékokat. Ezt hallva Jimmy nagyon megzavarodott, és úgy gondolta, ki kell kérdeznie a barátját. De amikor megkérdezte Joe-t, a barátja egyszerűen csak annyit válaszolt:
„Többet is adnék egy olyan barátért, mint te, Jimmy!”.
Meghatódva barátja gesztusától, nem beszéltek többet erről, és családiasan élvezték a vacsorát. Újra egyesültek örömben, hálában és ünneplésben.
Mit tanulhatunk ebből a történetből?
- Néha fel kell kelnünk és meg kell dolgoznunk, hogy végre változást lássunk. Alice szavai arra ösztönözték Jimmyt, hogy megpróbálja helyreállítani a családját. Időbe és némi küzdelembe került, de erőfeszítései végül megtérültek.
- Az igazi kedvesség nem marad észrevétlen. Jimmy nem keresett jutalmat a kedvességéért; egyszerűen csak segített egy barátjának és családjának, akit szeretett. Az őszinte szeretetből fakadó cselekedete azonban nem maradt észrevétlen, és végül megjutalmazták érte.
Oszd meg ezt a történetet családoddal és barátaiddal. Lehet, hogy feldobja a napjukat és inspirálja őket.
Ezt a cikket a mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy profi író írta. A nevekkel és/vagy helyszínekkel való bármilyen hasonlóság pusztán a véletlen műve. Minden kép csak és kizárólag illusztrációs célokat szolgál.
