A fiatal nő arra éri a szomszédokat, hogy néhány órára vigyázzanak a lányára – utána évekre eltűnik

Szomszédjuk, Sabrina, kislányát, Lily-t Ericára és Arnold-ra bízta, de soha nem tért vissza. Évekkel később, miután a házaspár örökbe fogadta és felnevelte a kislányt, az ajtón kopogtak, és egy váratlan személy állt odakint.

„Tudnátok ma este vigyázni a babára?” könyörgött Sabrina a szomszédjának, Ericának. Sabrina egyedülálló anya volt, és a floridai Orlandóban élt egy lakóparkban.

„Ó, igazából terveink voltak” – válaszolta Erica bizonytalanul. Nagyon szerette Sabrina lányát, Lilyt, mivel neki nem volt gyereke. Ő és Arnold a negyvenes éveik végén jártak, és soha nem volt idejük gyerekekre. De néha-néha vigyázhattak Lilire, ami fantasztikus volt.

„Kérem! Könyörgöm! Ma este randim van, és ez a férfi lehet, hogy álmaim férfia. Egy új apuka Lilynek” – könyörgött Sabrina, Erica pedig összeszorította az ajkát. Nézte Sabrina kétségbeesett arcát, nem vette észre, hogy valami többről van szó. Aztán meglátta a gyönyörű Lilyt, aki hároméves volt.

Erica végül bólintott, a karjába vette Lilyt, és felkapta a táskát, amit Sabrina adott. „Köszönöm! Köszönöm!” – tette hozzá a fiatal nő, és elrohant.

Aznap este már nem tért vissza. Erica és Arnold aggódott, miközben Lily sírt az anyja után.

„Ne aggódj, kicsim! Reggelre visszajön” – vigasztalta Arnold a feleségét, és megpróbálta elterelni a baba figyelmét.

„Remélem, igazad van. Aggódom az új férfi miatt, akivel találkozik” – motyogta Erica, az ajtóhoz ment, és kikukucskált.

Hamarosan reggel lett, és Sabrina nem jelent meg. Erica egyenesen a lakásához ment, és többször is kopogott. „Sabrina! Sabrina!” – kiabálta, egyre kétségbeesettebben. Végül Arnold jött, és visszakísérte őt a lakásukba.

Úgy döntöttek, hogy hívják a rendőrséget, és Erica elmondta a rendőröknek, hogy aggódnak Sabrina miatt. Sajnos többet nem tudtak a randevúról. A rendőrök megpróbáltak bekopogtatni az ajtaján is, de senki nem nyitott ajtót. Végül egyikük berúgta az ajtót, és megdöbbentek az eléjük táruló jelenettől.

A lakás üres volt. „Biztos, hogy itt lakott?” – kérdezte a rendőr Ericától, aki bólintott, de puszta aggodalmában eltakarta a száját.

„Sabrina elhagyta a gyermekét?” – tűnődött elborzadva.

„És most mi fog történni? Nem akarjuk, hogy elvigyék Lilyt” – kérdezte Arnold az egyik rendőrtisztet, miközben Erica a másikkal belépett a lakásba. Lily több holmiját is megtalálták, ami arra utalt, hogy Sabrina valóban magára hagyta a babát.

„Fel kell hívnunk a CPS-t, és ők fognak dönteni. Lehet, hogy nevelőszülőnek kellene igazoltatniuk magukat, hogy megtarthassák a babát. Ellenkező esetben a rendszerbe kerül, ha nem találjuk meg az anyját” – mondta a rendőr Arnoldnak, aki erre csak a homlokát ráncolta össze.

Sabrina lakásából Erica felé nézett. Mintha mindketten abban a pillanatban döntöttek volna. Lily nem mehet sehová.

A rendőrség hónapokig próbálta megtalálni Sabrinát, hiába. Olyan volt, mintha elnyelte volna a föld..

***

Évekkel később a 18 éves Lily egy bálra készült. Ericával és Arnolddal nőtt fel, akik nem sokkal azután fogadták örökbe, hogy az anyja elhagyta. Lily tisztában volt a történtekkel, de már nem érdekelte. Az idősebb pár jól nevelte, és nem is kívánhatott volna jobb szülőket.

Erica éppen a hajával segített neki, mikor kopogás hallottak az ajtón. Arnold dolgozott, ezért Erica letette a hajvasalót, és elment megnézni, ki az.

„Sabrina?” döbbent meg Erica, mikor kinyitotta az ajtót. Tizenöt év telt el azóta, hogy elhagyta a lányát, és Sabrina visszatért. Erica érthetően dühös volt. „Mit keresel itt?!”

„A lányom miatt vagyok itt. Mondtam, hogy visszajövök” – felelte. Az évek nem voltak kegyesek hozzá. Majdnem idősebbnek tűnt, mint Erica. Nyilvánvalóan történt valami, de az idősebb nőt ez nem érdekelte.

Sabrina szavaira gúnyosan felkapta a fejét, és minden megvetést felhasználva megszólalt. „Van képed idejönni, miután 15 ÉVVEL EZELŐTT elhagytad a gyerekedet?”

„Ő AZ ÉN LÁNYOM, NEM SZÁMÍT, MENNYI IDŐ TELT EL!” kiáltozott Sabrina. „HOL VAN Ő? HOL TARTOD ŐT?”

„Azonnal hívom a rendőrséget, ha nem mész el. Lily most már az én lányom, te már régen elvesztetted jogodat” – folytatta Erica jéggel a hangjában.

„NEM MONDHATSZ ILYET! Ő AZ ÉN LÁNYOM! HÍVOM A RENDŐRSÉGET!” kiabált Sabrina, és úgy tűnt, nagyobb jelenetet akar rendezni, de hirtelen megállt, és Erica mögé pillantott.

Lily meghallotta a felfordulást, és kijött, hogy megnézze, mi történik. „Mi ez a kiabálás, anya?” – kérdezte zavartan, amíg meg nem pillantotta a nőt az ajtó előtt.

„Lily! Drágám! Olyan gyönyörű vagy! Gyere, öleld meg anyukádat!” Sabrina kedvesen szólt, és kitárta a karját. Megpróbált bejönni, de Erica az útjába állt.

„Gyere be, és letartóztatlak” – fenyegette.

„Anya, várj egy percet” – szólalt meg Lily, és az ajtóhoz lépett. Megérintette Erica vállát, és egy apró, megnyugtató mosollyal üdvözölte. Aztán a tekintete a nőre szegeződött, aki annyi évvel ezelőtt elhagyta őt.

„Sabrina? Az egyetlen anyám az a nő, aki mellettem áll” – kezdte nyugodtan. „Emlékszem, hogy sírtam azon az éjszakán, mikor itt hagytál. Emlékszem mindenre. De szeretetben sosem szenvedtem hiányt, mert Erica és Arnold olyan sokat adtak. Én vagyok a lányuk. Nem a tiéd. Kérlek, menj el. Most.”

„Lily! Átmosták az agyadat! Én vagyok az anyád! Tudom, hogy hibáztam, de hadd magyarázzam meg!” könyörgött, miközben könnyek folytak végig az arcán.

Lily egyáltalán nem érzett együtt a nővel. „Nem érdekel” – jelentette ki a fejét rázva, és felhúzta a szemöldökét. „Távozzon most azonnal, vagy hívjuk a rendőrséget”.

Sabrina összeszorította az ajkát, és dühösen nézett Ericára. „Ennek még nincs vége!” – kiáltotta, és elviharzott.

Amint Erica becsukta az ajtót, Lily szorosan átölelte, és néhány percig nem engedte el. „Köszönök” – mondta neki, és Erica nem tudta megállni, hogy ne sírjon. Csodálatos volt tudni, hogy az a sok év nem volt hiábavaló.

Arnold néhány perccel később ért haza, és mindent elmondtak neki. Úgy döntött, hogy felhívja a rendőrséget, és végül távoltartási végzést adtak be Sabrina ellen. Lily nem akart vele semmit sem kezdeni, de a nő folyton zaklatta őket, és folyton az ajtajukhoz jött.

Végül feladta, Lily pedig főiskolára ment. De amennyiszer csak tudott, hazajött, és emlékeztette a szüleit, milyen nagyra becsüli őket. Ők voltak az egyetlen igazi család, akiket elismert.

 

Mit tanulhatunk ebből a történetből?

  • Az igazi anya nem az, aki megszült, hanem az, aki felnevelt és szeretett. Erica nevelte fel Lilyt, és Sabrina soha nem tudta megtörni ezt a köteléket.
  • Nem biztos, hogy mindig kiérdemled a megbocsátást. Sabrina nyilvánvalóan megbánta a döntéseit, de Lily nem felejtette el, és soha nem lesz képes megbocsátani neki.

 

Oszd meg ezt a történetet barátaiddal. Lehet, hogy feldobja a napjukat és inspirálja őket.

Ezt a cikket olvasóink mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy profi író írta. Bármilyen hasonlóság a tényleges nevekkel vagy helyszínekkel pusztán véletlen egybeesés. Minden kép kizárólag illusztrációs célokat szolgál.

via

Ez is érdekes lehet...