Egy buszsofőr megdöbben, amikor egy elhagyott sporttáskában rejtőzködő gyereket talál a buszában, és végül megmenti a fiút, és örökre megváltoztatja a saját életét.
Adam Loftner egy ismert távolsági buszjárat sofőrje volt, és évek óta járta az országot. Szerette a munkáját, de magányos élet volt. Műszakjai és furcsa munkaideje azt jelentette, hogy nem sok ideje maradt a romantikára, és különben is, félénk ember volt.
Egy este Adam Detroitból Clevelandbe hajtott. Végig sétált a buszon, hogy megbizonyosodjon arról, hogy nem maradtak utasok, amikor észrevett egy nagy sporttáskát az egyik hátsó ülésen.
Adam felsóhajtott. „Most be kell vinnem a talált tárgyak osztályára, és ki kell töltenem az összes papírt” – morogta, miközben lehajolt, hogy felvegye a táskát. De a táska sokkal nehezebbnek bizonyult, mint amire Adam számított!
Kinyitotta a táskát. Meglepetésére az első dolog, amit meglátott, egy hatalmas, ijedt szempár volt. A szemek egy kisfiúé voltak, aki nem lehetett idősebb négyévesnél.
„Mi a …?!” – kérdezte, és belenyúlt a táskába, hogy kiemelje a kisfiút. „Ki vagy te, kisember, és hogy kerültél ide?”
A kisfiú felegyenesedett. „Anyukám tett a zsákba, hogy a nénikémhez mehessek anélkül, hogy apukám megharagudna és bántana.”
Adam észrevette, hogy a fiúnak csúnya zúzódások vannak a karján és a lábán.
„De miért nem vett neked anyukád buszjegyet?” – kérdezte.
„Nincs pénzünk” – magyarázta a fiú. „Apa nem ad nekünk semmit.”
„Értem” – mondta Adam. „És hol van a nagynénéd háza, tudod?”
A fiú büszkén bólintott, és egy gondosan összehajtogatott papírlapot vett elő a zsebéből. Adam kibontotta, és elolvasta a címet.
„Jaj, ne!” – kiáltott fel. „A nénikéd Pittsburgben lakik! ossz buszra ültettek fel téged!”
Erre a kisfiú könnyekben tört ki, és Adam megpróbálta megvigasztalni. „Figyelj, semmi baj! Elviszlek a nagynénédhez, jó? Hogy hívnak?”
„Tommy” – mondta a fiú, könnyeket törölgetve az arcáról.
„Gyere, Tommy” – mondta Adam. „Nem tudom, te hogy vagy vele, de én éhes vagyok, úgyhogy mit szólnál egy hotdoghoz, mielőtt Pittsburgbe megyünk?”
Mire több mint öt órával később megérkeztek Pittsburgbe, Adam és Tommy jó barátok lettek.
Bekopogtak Tommy nagynénjéhez, aki kissé meglepődött, hogy a kis unokaöccse és egy idegen férfi áll a küszöbén késő este, de szívesen látta őket.
„Szegény húgom!” – mondta Adamnek. „A férje egy vadállat, és nem akarja elengedni!”
Adam a homlokát ráncolta. „Ő egy zsarnok, és a zsarnokok gyávák. Lássuk, van-e bátorsága szembenézni egy férfival!”
Így hát Adam és Tommy nagynénje (Lydiának hívták) Detroitba hajtottak, és bekopogtak az anyukájához. Egy nagydarab, kellemetlen arcú férfi nyitott ajtót, és Lydiára meredt.
„Mit keresel itt, te boszorkány?” – ordította, de mielőtt még egy szót is szólhatott volna, Adam, aki még nagyobb férfi volt, megragadta a gallérjánál fogva.
„Egy hölgyhöz beszélsz” – mondta nyugodtan. „Úgyhogy javaslom, hogy halkítsd le a hangodat. Azért jöttünk, hogy találkozzunk a feleségével, Tracyvel.”
A férfi félreállt, és Adam meglátta Tracyt – egy vékony, szőke, kedves arcú nőt.
Lydia odarohant, hogy megölelje a húgát, és azt mondta: „Tracy, érted jöttünk! Menj, pakolj össze!”
Tommy apja tiltakozásra nyitotta a száját, de elkapta Adam tekintetét, és jobb belátásra tért.
Adam így szólt: „Beszélgessünk. Mostantól kezdve békén hagyod Tracyt és Tommyt, mert bármit teszel velük, azt én is meg fogom tenni veled, megértetted?”
„Ők az enyémek!” – mondta Tommy apja dühösen. „Vannak jogaim!”
Adam megrázta a fejét. „Nem, neked kötelességeid vannak. Szeretned és védened kellett volna őket, nem pedig rosszul bánni velük” – mondta. „Mindened megvolt, és mindent eldobtál. Szóval hagyd őket békén.”
Adam felvette Tracy bőröndjét, és mindhárman kisétáltak. Tommy nagyon örült, hogy újra az anyjával lehet, és Adam és Lydia bátorításával Tracy beadta a válókeresetet.
Tracy és Tommy Lydiához költözött. Tommy iskolába járt, Tracy pedig munkát talált, és minden jól alakult. Adam tudta, hogy jól vannak, de nem tudta megállni, hogy ne ugorjon be néha-néha, hogy ellenőrizze őket.
Szerette Tommyval tölteni az idejét, és Tracy is kezdte nagyon megszeretni. Egy nap meghívta őt egy randira, és nemsokára mindketten fülig szerelmesek lettek egymásba.
Tracy látta, hogy ez a nagy, félénk, aranyszívű férfi az ellentéte annak a férfinak, akihez hozzáment, mikor még túl fiatal volt, ezért amikor a férfi megkérte a kezét, elfogadta.
Tommy nagyon örült, és kettős szerepet játszott az esküvőn: először ő adta át a menyasszonyt, majd ő volt a vőlegény tanúja. Lydia volt a koszorúslány, és sírt a boldogságtól.
Tommy odasúgta az anyjának: „Csak arra gondoltam… Mégiscsak a jó buszra raktál fel!” És így is volt. A „rossz” busz hozta őket egy új életbe.
Mit tanulhatunk ebből a történetből?
- A legváratlanabb események is hozhatnak új esélyt a boldogságra. Adam soha nem gondolta volna, hogy egy zsákban talált fiú megváltoztatja az életét.
- A zsarnokok általában gyávák, akik nem tudnak szembeszállni egy erős és magabiztos emberrel. Tommy apja elég bátor volt ahhoz, hogy a feleségét és a gyerekét terrorizálja, de Ádámmal nem tudott szembenézni.
Oszd meg ezt a történetet családoddal és barátaiddal. Lehet, hogy feldobja a napjukat és inspirálja őket.
Ezt a cikket a mindennapi életéből vett történetek ihlették, és egy profi író írta. A nevekkel és/vagy helyszínekkel való bármilyen hasonlóság pusztán a véletlen műve. Minden kép csak és kizárólag illusztrációs célokat szolgál.
